Az éghajlatváltozás jelentős kihívások elé állítja az erdőket, amelytől számos őshonos fafaj sem marad érintetlenül. Az egyik fafaj, amely különösen profitálhat a magasabb hőmérsékletből, a madárcseresznye (Prunus avium L.). Németországban természetszerűen elterjedt, és főként a hegyvidékek és az alacsonyabb hegyvidékek melegebb területein él. A jelenlegi éghajlati viszonyok között a madárcseresznye könnyű fafajként kis arányban fordul elő a melegkedvelő lomb- és tűlevelű tölgy-, bükk-, gyertyán-, hárs- és fenyőerdőkben. A tölgyhöz és a bükkhöz képest 40 éves koráig nagyon gyorsan nő, és értékes, szép faanyagot termel. A szakirodalom szerint a madárcseresznye eddig hő- és szárazságtűrőnek bizonyult.   

Az erdészet és az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb célkitűzése az éghajlatváltozással összefüggésben az erdők által nyújtott szolgáltatások - például a nyersfatermelés, az éghajlatvédelem, a rekreáció és a természetvédelem - hosszú távú megőrzése. Ebben különleges szerepet játszik a szén-dioxid tároló képesség, valamint az, hogy az erdők továbbra is a megszokott mértékben képesek legyenek kielégíteni a társadalom és a gazdaság igényeit.